-Nyugi.-mosolygott.
-De matek lesz!-kezdtem pánikrohamot kapni,így egyre gyorsabban szedtem a levegőket.
-Nyugi!-kapta el a fejem hogy bele tudjon nézni a szememben.-Vegyél mély levegőket.
-De...
-Semmi de! Csináld.-ahogy néztem a csillogó barna szemeit egyre jobban s jobban lenyugodtam.-Most menjünk.Szépen lassan és nyugalom.
Én ezt meg sem hallva elkaptam a kezét s rohanni kezdtem a terem felé.Pont az utolsó folyosórészen,kiléptem a fal mögül.Megláttam Mr.Sandlert aki hála az égnek háttal volt nekem így Jeong pont időben rántott vissza a fal rejtekébe.
-Woaaaah.-jött ki hang a számon mikor visszarántott,s belökött a takarító szobába.A takarítók még nem voltak bent a suliba mert olyan délután kettő körül jönnek be először.Így a szoba üresen tátongott.Láttam ahogy a portás megáll az ajtó előtt így Jeong mikor éppen megszólalt volna valahogy be kellett fognom a száját.
-Hát...-kezdte volna el,de nem tudta mert megcsókoltam.Ezen meglepődött de nem ellenkezett így mikor már kezdett belemelegedni nekiestünk a falnak.Hála az égnek semmi nem volt az utunkban.igaz a hátam a falnak eléggé nekicsapódott.Lassan lenyugodtunk s a a lélegzetünk is lenyugodott.
-Így a legjobb ha befogod a szám.-kuncogott.
-Hallgass már mert elkap minket a....-s most ő fogta be a számat egy puszival.
-Hmmm.Nálad is hat.-vigyorgott mint a vadalma.
-Na menjünk mert kinyírnak minket.-forgattam a szemeimet.Kikukucskáltam a szertár ajtaján s mikor tiszta lett a levegő kilopóztam majd gyorsan az ajtó elé léptem.Kinyitottam résznyire s láttam ahogy a tanár nagyban magyaráz így elővettem a mobilomat és tudtam hogy Samanta mindig bekapcsolva hagyja a telefonján a Twittert így gyorsan pötyögtem neki.
-"Sam.Itt vagyok az ajtóban.Vond el valamivel a figyelmét."
Gyorsan feltűnés mentesen elolvasta mit írtam s leellenőrizte tényleg ott vagyok-e.Integettem neki s gyorsan elkezdett írni.
-"Bújj el a szertárban mert szerintem gyorsan fog távozni a tanár."
-Vissza a szertárba.-kezdtem lökdösni Jeongot aki nem értette miről van szó.De szót fogadott résznyire nyitva hagytam az ajtaját és így láttam hogy a tanár el fog menni.
-Két perc és itt vagyok.Mindenki csendben váron rám.-fegyelmezte Mrs.Pupett az osztályt.
Mrs.Pupett egy elég testes nő,mindig hosszú szoknyákban és mélyen dekoltált felsőkben járkál.Rövid fekete haja és vastag rózsaszín keretes szemüvege van.S imádja a fiúkat az osztályomban,amit ők nem nagyon díjaznak.Én pedig jót nevetek rajtuk.Gyorsan elhaladt az ajtó előtt így kivetettük magunkat a szertárból s berohantunk az osztályba.Leültünk a helyünkre de én még odamentem előtte Samantához.
-Köszi Sam.-öleltem meg.
-Szívesen.-mosolygott-Akkor sietnünk kell Mrs.Winclehöz ez óra után ugye?
-Igen.Nagyon be van zsongva mióta elfogadtuk a felkérését.
-Hát nem mindenki megy el ének versenyre a suliból.-kuncogott. Samanta egy hosszú szőke hajú baba arcú lány akinek tengerkék szemei vannak. Son Minwooval jár aki a suli legnagyobb bajkeverő bandájának tagja. Sam persze odavan a srácért de én azért kicsit féltem,mert hát elég törékeny csajnak ismertem meg.
-Na akkor szünetben megyünk.-mosolyogtam rá.
-Ühüm.Öhm.Yuyu?!-szólított meg mielőtt az asztalomhoz értem volna.
-Hmm?-fordultam hozzá mire mutogatott hogy menjek oda.
-Közted és Jeong között mi volt ma?
-Mindegy.Majd elmesélem.
-Okés.-odamentem a Jeong melletti helyhez és leültem. Shinwoo hátraadta a cuccaimat és gyorsan lemásoltam az eddigi feladatokat amiket csináltak így nem tudja rám fogni a tanár hogy nem voltam itt.
-Bocsánat osztály de nekem el kell mennem.Shinwoo és Jeong drágám segítenétek kivinni a kocsihoz a táskáimat?-rebegtette a szempilláit.Én ránéztem Alexra aki alig tudta visszatartani a röhögését és így én is majdnem megfulladtam.A fiúk előreengedték a tanárnőt így még látták ahogy elfeküdtem a padon és röhögtem.Két nevetés között megszólaltam.
-Alex,Sam,Junsu menjünk énekre.-nevettem el magam megint.Ahogy mentünk az énekterem felé láttam az ablakból Mrs.Pupettet aki illegeti magát a srácoknak akik hányás közeli állapotba kerültek ettől.Ettől megint elnevettem magam.
-Szegény fiúk.-kuncogott Junsu.
-Ha Minwoora kattant volna rá így,tuti elhajtaná.-elmélkedett Sam.
-Ne bízd annyira el magad.-kuncogtam-Minwooval is ugyan ilyen és nem szól semmit rá.Attól még hogy azt mondja hogy milyen kemény nem mert Mrs.Pupettnek vissza szájalni.
-Ezt honnan tudod?
-Voltam már bent az órájukon mikor vissza kellett jönnöm szakkörre.És mit ne mondjak ott is szakadtam a röhögéstől.
-SunJi is ott volt?-kuncogott Alex.
-Igen ott.-rontotta el a kedvemet egy szempillantás alatt.
-És?Bepróbálkozott?-kuncogott.
-Szokásához híven.
Már csak pár ajtó volt az ének teremig és pont most csengettek ki.Az ajtó pechünkre zárva volt és SunJiék osztálya mellett kellett várnunk.Így Sam bement Minwoohoz s kijöttek,az egész banda ott volt SunJival együtt.
-Csodás.-morgolódtam s megforgattam a szemeimet.
-Szia Yuyu.-dőlt oda mellém egy féloldalas mosollyal SunJi.
-Pai pai.-fordítottam neki hátat amire elnevette magát.
-Ez nem valami udvarias ugye tudod?-kuncogott.
-Nem nagyon érdekel hogy veled udvariasnak kéne lennem.-beszéltem neki a vállam felett.
-Ez nem volt szép.-simult hozzám.
-SunJi!Kopj le.-átmentem a szemben lévő falhoz s nekidőltem.Ő oda jött és a fejem két oldalánál nekitámaszkodott a falnak.Mélyen a szemembe nézett,úgy fürkészte a szemeimet mintha keresne valamit.
-Miért vagy velem ilyen?
-Mert suttyó vagy.-fújtam az arcába.
-Imádom ha valaki ilyen harcias.-vigyorgott.
-Fordulj fel.-bújtam ki a két keze közül.Legalább is bújtam volna ha nem fogja meg a derekam mellett a falat.-Te miért nem tudsz békén hagyni?
-Mert kellesz!
-Na lányok akkor indulhat a próba.-lépett oda Mrs.Wincle.-Sajnálom hogy késtem.
-Semmi baj Mrs.Wincle.-lépett oda mosolyogva Junsu.-El voltunk.
-Na akkor indulhat a próba.-vidult fel az énektanárunk.
-Lekophatsz rólam most már. Kösz.-löktem el magamtól és bementem a tanár után.
-Tanárnő!?
-Igen Minwoo?-fordult hozzá a tanárnő.
-Be jöhetnénk meghallgatni a lányokat?-nézett rá boci szemekkel.
Mrs.Wincle egyből elájult Minwootól mivel elég helyes srác. Mrs.Wincle pedig a harmincas éveiben járó hosszú fekete hajú kedves arcú nő.
-De csak ha csendben maradtok.-tette fel a mutató ujját.
-Nálunk jobb gyerek nem is lesz az univerzumban ebben a kis időben.
-Na üljetek le.-forgatta a szemeit.
SunJi is be jött Minwoova egyetemben.De mielőtt még becsukódott volna az ajtó Jeong és Shinwoo is bevágódott az ajtón.
-Nem baj ha mi is bejövünk?-kérdezte lihegve Shinwoo.
-De csendben.-mondta Mrs.Wincle és beült a zongora mögé.
Jeong rám kacsintott és leült SunJi mellé a kanapén.Én szokás szerint felültem a zongorára és a kezembe fogtam a mikrofont.
-Shinwoo drágám kérlek beállítanád az erősítőt a lányok mikrofonjaihoz?
-Igenis tanárnő.-beállította nekünk és mi elkezdtük énekelni a 2NE1-I don't care című dalát.Én CL szövegét kaptam meg így simán önmagam leszek a színpadon.Sam Bom szövegét,Alex Dara és végül pedig Junsu kapta Minzy szövegét.A végén az utolsó akkordnál Mrs.Wincle lezárta a magnőt és elkezdett tapsolni.
-Csajok tuti mi nyerünk.-vigyorgott-Fiúk hogy tetszett?
-Ez...-kezdte el Minwoo.
-Oltári volt.-pattant fel SunJi.
-Király volt.-jött oda Jeong és egy hatalmas puszit nyomott az arcomra,majd levett a zongoráról.
-Yuyu beszélhetünk majd?-kérdezte SunJi.
-Kizárt.-válaszolt neki Jeong mielőtt kinyithattam volna a számat.Én vállat vontam és elmentem mellette.Kimentünk a teremből és elindultunk a következő órára.
-Ayu!-szólított meg Sam.
-Hmm?-fordultam hátra.
-Lenne kedved holnap nálunk próbálni?-szögdécselt oda hozzám.
-Persze.-mosolyogtam-Mikorra menjek?
-Három?
-Oké akkor háromra ott leszek.Ti is jöttök?-kérdeztem meg a két lányt is.
-Mi sajna nem érünk rá.-mondta bűnbánóan Alex.
-Akkor mi hogy próbálunk?-fordultam Samhez.
-Majd az ő szövegüket is mi énekeljük.-kuncogott.
-Rendicsek.
-Mi?-nézett rám furán.
-Ja bocs ez egy magyar szó volt.
-Ohh értem.Lehet nekem is jelentkezni kéne erre a Magyar szakkörre.
-Lehet.-kacsintottam és mentünk Fizikára.
2013. március 31., vasárnap
2013. március 30., szombat
Ugyan olyan átlagos napnak indult ez a napom is mint a többi,csak nem kívánt fordulatot vett az egész.~
Az ébresztő lágyan csengett ahogy jelzett ébredni kéne mert suli van.Kómásan kinyomtam majd felültem az ágy szélére,hatalmasat nyújtózkodtam s egy ásítással nyitottam ki a szememet.körbe pásztáztam a szobámat s kivonszoltam magam a fürdőbe.Lezuhanyoztam s hajat mostam majd törölközőben visszamentem a szobámba.Felvettem az iskolai egyenruhát s az egyik magassarkúmat.Most nem volt kedvem jobban kitűnni a tömegből mint általában.A lépcsők felé vonszoltam magam.
-Kelj fel!-kiabáltam miközben Raesung ajtaját megütögettem.
-Nemáááááár.-hallottam a nyögését az ajtón túlról.
Lebattyogtam a lépcsőn be a konyhába és elkezdtem csinálni valami kaját.Mivel tudom hogy a fiúk és Renna is be szokott jönni hozzánk reggelire így hát többet csinálok minden reggel.Most kivételesen tojásrántottát csinálok amiben különleges fűszerezésem nagy szerepet vesz ki.Mikor kitettem a tányérokat lépett be Renna a fiúkkal a sarkában akik gondolom a kaja szagra jöttek ilyen korán.
-Sziasztok.-köszöntem nekik mosolyogva.
-Sziasztok-jött le Raesung kómás szemekkel a lépcsőn.
-Sziasztok.-köszöntek nekünk vissza. Jeong inkább oda jött s megcsókolt.Nem hiába miatta jöttem ki Korea-ba.Minsu is odament Raesunghoz mivel az én drágám által sikerült összeboronálni őket.
Leültek a szokásos helyükre az asztalnál s letettem eléjük a reggelit.Megettük s elindultunk csapatostul az iskolába.Felmentünk Jeonggal és Shinwooval az emeleti osztálytermünkba meg Minsu elkísérte Rennat és Raesungot az övékbe.Leültünk a szokásos helyünkre és végigszenvedtük a mai napot.Hazaérve bementünk a házba s mindenki elfoglalta magát.Én beültem a szobámba tanulni míg a többiek lent baromkodtak.Jeong feljött a szobámba és elég fura kedve volt.Berontott hozzám és rosszkedvűen leült az ágyamra.
-Mi a baj?-simítottam meg a kezét.
-Hagyjuk abba.
-Mit?-néztem rá tág szemekkel.
-Ezt az egészet!Nem megy ez nekünk.
-Te most szakítasz?-néztem rá döbbenten.
Kiviharzott a szobámból én pedig utána eredtem.Lent még mielőtt kinyithatta volna a bejárati ajtót elévágtam magam s az ajtó és közé álltam.
-Mi a bajod?-kiabáltam már én is.
-Nem szeretlek már.-mondta higgadtan.
Én teljesen lefagyva megálltam az ajtóban de ő elment mellettem Shinwoo odajött.
-Yuyu.-fogta meg a karomat.
Én kirántottam magam a kezéből s felrohantam a szobámba,hatalmas csattanással vágódott be mögöttem az ajtó.megálltam a szoba közepén és földhöz vágtam az összes cuccom ami az ágyon volt s nekidőltem az ajtónak s úgy sírtam.Valahogy bemásztam az ágyba majd álomba sírtam magam.
Hajnalban keltem fel s felöltözve lementem valamit csinálni a srácoknak kajára.Az én gyomrom nem fogadta volna be a kaját így csináltam nekik néhány melegszendvicset.Szokásosan bekopogtam Raesung-höz nehogy elaludjon s visszamentem.Mindenki a szokásos időben érkezett,Shinwoo berángatta magával Jeongot így hát én üres tekintettel ültem az asztalnál míg ők ettek.
-Jól vagy?-kérdezte aggódóan Renna.
-Ühüm.-hümmögtem majd felkeltem önteni inni.
~negyed óra múlva~
-Induljunk már!-könyörögtem az ajtóban állva Minsunak és Raesungnak.
Amint kijöttek bezártam mögöttük az ajtót és mivel ma Raesung végez előbb így ő ér haza hamarabb.
Előre mentem mert nem akartam hogy mindenki velem foglalkozzon így két perccel hamarabb értem be.Mrs.Wincle leszólított a folyosón.
-Ohhh Miss Yang!Akkor ma a negyedik szünetben próba.-mosolygott rám.
-Rendben Mrs Wincle.-mosolyogtam vissza,nagyon boldog mióta én és még három lány elvállaltuk hogy éneklünk egy versenyen.
-Csodás lesz.-lelkendezett-Na de irány órára Yuyu majd később találkozunk.
-Viszont látásra Mrs Wincle.-hajoltam meg.
-Yuyu.-szólt utánam valaki.Mikor megfordultam Jeong jött felém.
Én sarkon fordultam és mentem az osztályterem felé.Leültem Shinwoo mellé a padba mert nem volt kedvem és lelki energiám Jeong mellett ülni.Két órán lesz Mr.Papper-rel így hát két óra dög unalmas rajztörténelem.Éreztem Jeong tekintetét a hátamban így hát rajzolgatni kezdtem mire egy lángoló szív jött ki belőle.
-Szép lett.-súgta oda Shinwoo.
-Köszi.-mosolyogtam rá majd kitéptem a füzetből s neki adtam-Tiéd lehet.
-Ugh köszi.-vigyorgott.
-Szívesen.-s kezdtem megint rajzolgatni.Kicsengettek mikor észre vettem hogy még egy szív lett de most szanaszét van repedezve s hiányoznak belőle darabok.Egy név szerepel benne de mikor észre vettem már nem lehetett kiszedni így benne marad.Kicsengette és kimentem inkább a teremből még mielőtt nagy kísértést éreznék hogy hátranézzek.A folyosó tele volt újakkal így nem nagyon volt mit csinálni.Odamentem a szekrényemhez és beütöttem a számkódot.Nem nehéz megjegyezni mivel elég egyszerű számkombinációt kaptam.1479 a lakat halkan csattant s kinyitottam a szekrényt s a képek miket bele ragasztottam virítottak rám.Eszembe jutott miért is jöttem ki,mi vezérelt és mi tartott itt mikor honvágyam volt.
-Tök jó.-mondtam mogorván s bevágtam az ajtót.A lakat visszapörgött az eredeti nullázójára majd egy kattanással bezárta.Vissza totyogtam az osztályba s leültem a helyemre.Egy cetli fogadott a rajzomon.
-"Sajnálom!Beszéljük meg."-tudtam ki írta így hát beletettem a tolltartómba a cetlit.Ne várja hogy most hozzá szóljak.Így folytattam a rajzomat s mikor vége lett az órának kezdődött a kaja szünet.Mindenki a menza felé vette az irányt.Ott találkoztunk Minsuval,Rennaval és Raesunggal.Shinwoo telepakolta a tálcáját mikor látta hogy nem viszek semmit magamnak.Leültünk és elém tolta a tálcáját.
-Egyél.-mondta komolyan és levett egy szelet pizzát a tálcáról.Csak néztem mit csinál majd hátra dőlve néztem a többieket.
-Nem vagyok éhes.-válaszoltam neki.
-Azt nem kérdezte senki.Enned kell mert egész nap nem ettél.-hajolt közelebb.
-Nem baj.Nem vagyok éhes és nincs kedvem enni.-vontam meg a vállamat.
-Egyél vagy lenyomom a torkodon.-fenyegetőzött.A többiek csak nézték mit veszekszünk azon a fránya kaján s közben tömték a majmot.
-Nem érdekel.Akkor sem eszek.
-Oké!Te akartad. Renna kérlek cseréljünk helyet.
-Ühm oké.-Renna felállt és ő ült a helyére.
-Nyisd ki a szádat.-mondta és a pizzáját tartotta a szám előtt.
-Ü-üm.-mondtam összeszorított szájjal.
-Nyisd ki vagy az arcodra kenem.
-Nem.-mondtam de mielőtt becsukhattam volna a számat Jeong nyomta bele a pizzáját.
-Hu-uuuuuuuuuuu.U!-kezdtem el hisztizni tele szájjal majd karba fontam a kezeimet.A pizza még mindig ott lógott a számban és nem haraptam bele.Megfogta a számból kilógó részt.
-Harapd le.-mondta.
-Ü-ü.-bólogattam ide oda.
-Ha nem harapod le akkor nem tudok enni belőle csak ha leharapom.-nézett rám komoly fejjel.Csak megvontam a vállamat és vágyakozni kezdtem a csókja iránt.Mert még ami igaz az igaz.Szeretem!S soha nem is fogok mást szeretni.Közelebb hajolt s leharapott egy darabot a pizzából.De nem ám a végéből amit más számítana hanem pont a szám mellett.
-Hüüü.-lepődtem meg.
Erre elnevette magát.Annyira szeretem mikor nevet,így a nevetését hallva lepetten Minsura néztem,hát ha tud valami magyarázatot adni a bátyja kettős viselkedésére.De ő is csak vállat vont majd azt tátogta:
-"Majd elmondom."
Raesung pedig bátorítóan mosolygott.Mikor éppen vissza néztem volna megint leharapott egy nagy falatot a "közös" pizzánkból.
-Uhhhuhuuhuuuuhuuuuuuuu!-beszéltem volna megint tele szájjal s mutogattam a még meglevő pizzára.
-Nem értem mit mondasz.Nyled le azt ami a szádban van s akkor talán érteni fogom.-mosolygott féloldalasan.
-Ü-üm.-bólogattam ide oda.
-Makacs vagy mint egy öszvér.-mérgelődött.
-Ühh.-böködtem meg a vállát.
-Mond.-nézett rám.
-Üh-mutattam a pizzára-Huhuh!-mutattam rá.
-Ami kilóg a szádból az enyém?-találgatott.Én egy erős bólintással válaszoltam a szerintem egyértelmű mutogatásomra.-Oké.-válaszolta s leharapott egyet a külső széléből.
-Huuu.-mutogattam a pizzára.
-Mi?-kérdezett oda Renna.Megforgattam a szemeimet és leharaptam azt a falatot ami a számban volt.Összerágtam és lenyeltem.
-Miért nem ott haraptad le ahol az előbb?Akkor nem a számtól kellett volna enned.-világosítottam fel hogy a "Huuu." mit is jelentett ebben a beszédkörnyezetben.
-Vééégre!-mondta Shinwoo és az ég felé emelte a tekintetét.Én morcosan ránéztem és tarkón vágtam.
-Az erőltetős fajtátokat védett fajjá kéne nyilvánítani.-durcáztam.
-Na egyél még.-nyújtotta a még meglévő pizzát.
-Ü-üü.-hagytam csukva a számat.
-Azt hittem ezt már eljátszottuk egyszer.-nyújtotta felém.
Forgattam a szemeimet de makacsul csukva tartottam a számat.
-Légyszi.-nézett rám boci szemekkel.
-Ááááá-tátottam ki a számat,belenyomta a pizzáját és becsuktam és leharaptam.Majd ő is harapott belőle.Így ettünk meg ketten egy pizzát.
-Mit együnk még?-nézte körbe a tálcáját.
-Semmit.-vágtam rá.
-De én éhes vagyok.-bámult rám tág szemekkel.
-Nem az te buta.Te egyél de én nem eszek.
-Ha én eszek te is eszel.-fogta meg az egy személyes kosár sült krumplit.
-De nem akarok.-nyafogtam.
-Légyszi.-kezdte megint.
-Oké oké.-emeltem fel a kezeimet megadóan.-Utálom!Kihasználod hogy szeretlek.-morcoskodtam s eszembe jutott a tegnapi szakításunk.S újra mély letargiába estem.
-Yuyu.-pukkasztotta ki a bánat buborékomat.-Beszélnünk kell.
-Jó.Mond.-fordultam oda.
-Szeretlek!
-Tegnap nem ezt mondtad.
-Mert tegnap hazudtam.
-Miért?
-Mert egyszerűen nem tudom eldönteni mi van.Szeretlek,de ez nekem furcsa.
-Óh hogy hallgass már.-fogtam meg a nyakkendőjét és magamhoz húztam míg az ajkunk össze nem forrt.Egy pillanat alatt megállt az élet és csak a pillanat volt.Nem érdekelt senki és semmit,csak is ő.Ez van ha a szívemnek nem tudok parancsolni.Szeretem és bármit megbocsátok neki.Lassan vége lett a csóknak s vissza estünk a hétköznapi sulis életbe.
-Jézusom órára kell menni.-csaptam magam homlokon mert észrevettem hogy már szinte senki sincs a menzán.
Az ébresztő lágyan csengett ahogy jelzett ébredni kéne mert suli van.Kómásan kinyomtam majd felültem az ágy szélére,hatalmasat nyújtózkodtam s egy ásítással nyitottam ki a szememet.körbe pásztáztam a szobámat s kivonszoltam magam a fürdőbe.Lezuhanyoztam s hajat mostam majd törölközőben visszamentem a szobámba.Felvettem az iskolai egyenruhát s az egyik magassarkúmat.Most nem volt kedvem jobban kitűnni a tömegből mint általában.A lépcsők felé vonszoltam magam.
-Kelj fel!-kiabáltam miközben Raesung ajtaját megütögettem.
-Nemáááááár.-hallottam a nyögését az ajtón túlról.
Lebattyogtam a lépcsőn be a konyhába és elkezdtem csinálni valami kaját.Mivel tudom hogy a fiúk és Renna is be szokott jönni hozzánk reggelire így hát többet csinálok minden reggel.Most kivételesen tojásrántottát csinálok amiben különleges fűszerezésem nagy szerepet vesz ki.Mikor kitettem a tányérokat lépett be Renna a fiúkkal a sarkában akik gondolom a kaja szagra jöttek ilyen korán.
-Sziasztok.-köszöntem nekik mosolyogva.
-Sziasztok-jött le Raesung kómás szemekkel a lépcsőn.
-Sziasztok.-köszöntek nekünk vissza. Jeong inkább oda jött s megcsókolt.Nem hiába miatta jöttem ki Korea-ba.Minsu is odament Raesunghoz mivel az én drágám által sikerült összeboronálni őket.
Leültek a szokásos helyükre az asztalnál s letettem eléjük a reggelit.Megettük s elindultunk csapatostul az iskolába.Felmentünk Jeonggal és Shinwooval az emeleti osztálytermünkba meg Minsu elkísérte Rennat és Raesungot az övékbe.Leültünk a szokásos helyünkre és végigszenvedtük a mai napot.Hazaérve bementünk a házba s mindenki elfoglalta magát.Én beültem a szobámba tanulni míg a többiek lent baromkodtak.Jeong feljött a szobámba és elég fura kedve volt.Berontott hozzám és rosszkedvűen leült az ágyamra.
-Mi a baj?-simítottam meg a kezét.
-Hagyjuk abba.
-Mit?-néztem rá tág szemekkel.
-Ezt az egészet!Nem megy ez nekünk.
-Te most szakítasz?-néztem rá döbbenten.
Kiviharzott a szobámból én pedig utána eredtem.Lent még mielőtt kinyithatta volna a bejárati ajtót elévágtam magam s az ajtó és közé álltam.
-Mi a bajod?-kiabáltam már én is.
-Nem szeretlek már.-mondta higgadtan.
Én teljesen lefagyva megálltam az ajtóban de ő elment mellettem Shinwoo odajött.
-Yuyu.-fogta meg a karomat.
Én kirántottam magam a kezéből s felrohantam a szobámba,hatalmas csattanással vágódott be mögöttem az ajtó.megálltam a szoba közepén és földhöz vágtam az összes cuccom ami az ágyon volt s nekidőltem az ajtónak s úgy sírtam.Valahogy bemásztam az ágyba majd álomba sírtam magam.
Hajnalban keltem fel s felöltözve lementem valamit csinálni a srácoknak kajára.Az én gyomrom nem fogadta volna be a kaját így csináltam nekik néhány melegszendvicset.Szokásosan bekopogtam Raesung-höz nehogy elaludjon s visszamentem.Mindenki a szokásos időben érkezett,Shinwoo berángatta magával Jeongot így hát én üres tekintettel ültem az asztalnál míg ők ettek.
-Jól vagy?-kérdezte aggódóan Renna.
-Ühüm.-hümmögtem majd felkeltem önteni inni.
~negyed óra múlva~
-Induljunk már!-könyörögtem az ajtóban állva Minsunak és Raesungnak.
Amint kijöttek bezártam mögöttük az ajtót és mivel ma Raesung végez előbb így ő ér haza hamarabb.
Előre mentem mert nem akartam hogy mindenki velem foglalkozzon így két perccel hamarabb értem be.Mrs.Wincle leszólított a folyosón.
-Ohhh Miss Yang!Akkor ma a negyedik szünetben próba.-mosolygott rám.
-Rendben Mrs Wincle.-mosolyogtam vissza,nagyon boldog mióta én és még három lány elvállaltuk hogy éneklünk egy versenyen.
-Csodás lesz.-lelkendezett-Na de irány órára Yuyu majd később találkozunk.
-Viszont látásra Mrs Wincle.-hajoltam meg.
-Yuyu.-szólt utánam valaki.Mikor megfordultam Jeong jött felém.
Én sarkon fordultam és mentem az osztályterem felé.Leültem Shinwoo mellé a padba mert nem volt kedvem és lelki energiám Jeong mellett ülni.Két órán lesz Mr.Papper-rel így hát két óra dög unalmas rajztörténelem.Éreztem Jeong tekintetét a hátamban így hát rajzolgatni kezdtem mire egy lángoló szív jött ki belőle.
-Szép lett.-súgta oda Shinwoo.
-Köszi.-mosolyogtam rá majd kitéptem a füzetből s neki adtam-Tiéd lehet.
-Ugh köszi.-vigyorgott.
-Szívesen.-s kezdtem megint rajzolgatni.Kicsengettek mikor észre vettem hogy még egy szív lett de most szanaszét van repedezve s hiányoznak belőle darabok.Egy név szerepel benne de mikor észre vettem már nem lehetett kiszedni így benne marad.Kicsengette és kimentem inkább a teremből még mielőtt nagy kísértést éreznék hogy hátranézzek.A folyosó tele volt újakkal így nem nagyon volt mit csinálni.Odamentem a szekrényemhez és beütöttem a számkódot.Nem nehéz megjegyezni mivel elég egyszerű számkombinációt kaptam.1479 a lakat halkan csattant s kinyitottam a szekrényt s a képek miket bele ragasztottam virítottak rám.Eszembe jutott miért is jöttem ki,mi vezérelt és mi tartott itt mikor honvágyam volt.
-Tök jó.-mondtam mogorván s bevágtam az ajtót.A lakat visszapörgött az eredeti nullázójára majd egy kattanással bezárta.Vissza totyogtam az osztályba s leültem a helyemre.Egy cetli fogadott a rajzomon.
-"Sajnálom!Beszéljük meg."-tudtam ki írta így hát beletettem a tolltartómba a cetlit.Ne várja hogy most hozzá szóljak.Így folytattam a rajzomat s mikor vége lett az órának kezdődött a kaja szünet.Mindenki a menza felé vette az irányt.Ott találkoztunk Minsuval,Rennaval és Raesunggal.Shinwoo telepakolta a tálcáját mikor látta hogy nem viszek semmit magamnak.Leültünk és elém tolta a tálcáját.
-Egyél.-mondta komolyan és levett egy szelet pizzát a tálcáról.Csak néztem mit csinál majd hátra dőlve néztem a többieket.
-Nem vagyok éhes.-válaszoltam neki.
-Azt nem kérdezte senki.Enned kell mert egész nap nem ettél.-hajolt közelebb.
-Nem baj.Nem vagyok éhes és nincs kedvem enni.-vontam meg a vállamat.
-Egyél vagy lenyomom a torkodon.-fenyegetőzött.A többiek csak nézték mit veszekszünk azon a fránya kaján s közben tömték a majmot.
-Nem érdekel.Akkor sem eszek.
-Oké!Te akartad. Renna kérlek cseréljünk helyet.
-Ühm oké.-Renna felállt és ő ült a helyére.
-Nyisd ki a szádat.-mondta és a pizzáját tartotta a szám előtt.
-Ü-üm.-mondtam összeszorított szájjal.
-Nyisd ki vagy az arcodra kenem.
-Nem.-mondtam de mielőtt becsukhattam volna a számat Jeong nyomta bele a pizzáját.
-Hu-uuuuuuuuuuu.U!-kezdtem el hisztizni tele szájjal majd karba fontam a kezeimet.A pizza még mindig ott lógott a számban és nem haraptam bele.Megfogta a számból kilógó részt.
-Harapd le.-mondta.
-Ü-ü.-bólogattam ide oda.
-Ha nem harapod le akkor nem tudok enni belőle csak ha leharapom.-nézett rám komoly fejjel.Csak megvontam a vállamat és vágyakozni kezdtem a csókja iránt.Mert még ami igaz az igaz.Szeretem!S soha nem is fogok mást szeretni.Közelebb hajolt s leharapott egy darabot a pizzából.De nem ám a végéből amit más számítana hanem pont a szám mellett.
-Hüüü.-lepődtem meg.
Erre elnevette magát.Annyira szeretem mikor nevet,így a nevetését hallva lepetten Minsura néztem,hát ha tud valami magyarázatot adni a bátyja kettős viselkedésére.De ő is csak vállat vont majd azt tátogta:
-"Majd elmondom."
Raesung pedig bátorítóan mosolygott.Mikor éppen vissza néztem volna megint leharapott egy nagy falatot a "közös" pizzánkból.
-Uhhhuhuuhuuuuhuuuuuuuu!-beszéltem volna megint tele szájjal s mutogattam a még meglevő pizzára.
-Nem értem mit mondasz.Nyled le azt ami a szádban van s akkor talán érteni fogom.-mosolygott féloldalasan.
-Ü-üm.-bólogattam ide oda.
-Makacs vagy mint egy öszvér.-mérgelődött.
-Ühh.-böködtem meg a vállát.
-Mond.-nézett rám.
-Üh-mutattam a pizzára-Huhuh!-mutattam rá.
-Ami kilóg a szádból az enyém?-találgatott.Én egy erős bólintással válaszoltam a szerintem egyértelmű mutogatásomra.-Oké.-válaszolta s leharapott egyet a külső széléből.
-Huuu.-mutogattam a pizzára.
-Mi?-kérdezett oda Renna.Megforgattam a szemeimet és leharaptam azt a falatot ami a számban volt.Összerágtam és lenyeltem.
-Miért nem ott haraptad le ahol az előbb?Akkor nem a számtól kellett volna enned.-világosítottam fel hogy a "Huuu." mit is jelentett ebben a beszédkörnyezetben.
-Vééégre!-mondta Shinwoo és az ég felé emelte a tekintetét.Én morcosan ránéztem és tarkón vágtam.
-Az erőltetős fajtátokat védett fajjá kéne nyilvánítani.-durcáztam.
-Na egyél még.-nyújtotta a még meglévő pizzát.
-Ü-üü.-hagytam csukva a számat.
-Azt hittem ezt már eljátszottuk egyszer.-nyújtotta felém.
Forgattam a szemeimet de makacsul csukva tartottam a számat.
-Légyszi.-nézett rám boci szemekkel.
-Ááááá-tátottam ki a számat,belenyomta a pizzáját és becsuktam és leharaptam.Majd ő is harapott belőle.Így ettünk meg ketten egy pizzát.
-Mit együnk még?-nézte körbe a tálcáját.
-Semmit.-vágtam rá.
-De én éhes vagyok.-bámult rám tág szemekkel.
-Nem az te buta.Te egyél de én nem eszek.
-Ha én eszek te is eszel.-fogta meg az egy személyes kosár sült krumplit.
-De nem akarok.-nyafogtam.
-Légyszi.-kezdte megint.
-Oké oké.-emeltem fel a kezeimet megadóan.-Utálom!Kihasználod hogy szeretlek.-morcoskodtam s eszembe jutott a tegnapi szakításunk.S újra mély letargiába estem.
-Yuyu.-pukkasztotta ki a bánat buborékomat.-Beszélnünk kell.
-Jó.Mond.-fordultam oda.
-Szeretlek!
-Tegnap nem ezt mondtad.
-Mert tegnap hazudtam.
-Miért?
-Mert egyszerűen nem tudom eldönteni mi van.Szeretlek,de ez nekem furcsa.
-Óh hogy hallgass már.-fogtam meg a nyakkendőjét és magamhoz húztam míg az ajkunk össze nem forrt.Egy pillanat alatt megállt az élet és csak a pillanat volt.Nem érdekelt senki és semmit,csak is ő.Ez van ha a szívemnek nem tudok parancsolni.Szeretem és bármit megbocsátok neki.Lassan vége lett a csóknak s vissza estünk a hétköznapi sulis életbe.
-Jézusom órára kell menni.-csaptam magam homlokon mert észrevettem hogy már szinte senki sincs a menzán.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)