-Milyen filmet akarsz megnézni?-kérdezte Sunji egy félmosoly kíséretében.

-Nekem mindegy.-vontam vállat és megint abba a magányos állapotba süllyedtem mert eszembe jutott Jeong.

-Ne is gondolj rá.-nyomta a kezembe a pop-cornt.

-Könnyű azt mondani.-fogtam meg a papírzacskót-Menjünk, mert a végén idegbajos leszek.

-Rendben.-sóhajtott és bementünk. Brad Pitt legújabb filmjét kezdtük el nézni a Harcosok Klubját. Alig tudtam rá figyelni mivel végig azon a percen járt az eszem ahogy Jeong fogta annak a lánynak a kezét. A film végén Sunji nagy lelkesen mesélte hogy melyik jelenetek tetszettek neki.

-Ja az jó volt.-sóhajtottam-Haza viszel?-kérdeztem tőle üres hangon.

-Persze.-húzta el a száját. Még mielőtt elindultunk volna felhívtam a szokásos pizzériát hogy szállítsanak ki hozzánk kaját. Gyorsan hazaértünk. Elbúcsúztam a kékhajú sráctól és bementem a házba.

-Hol voltál?-rontott rám Jeong az ajtóban, miután beléptem.

-Hagyj békén!-mondtam erőtlen hangon. Kikerülve a konyhába mentem és kitettem az asztalra a pizza árát és felvonszoltam magam a szobámba. Az ágyamra kuporodtam s elővettem a tankönyveimet. Kiterítettem az összeset magam előtt és kinyitottam a fizika könyvet. Ahogy az első mondatot kezdtem el olvasni, mire a végéhez értem már elfelejtettem az elejét. Csodás lesz így tanulni! Halk kopogás hallatszott az ajtóm felől, de nem is törődve vele inkább elkezdtem kijegyzetelni a fontosabb részeket.

-Bemehetek?-kíváncsiskodott Raesung.

-Tanulok!-szóltam vissza hangosan hogy meghallja és inkább elmélyültem ténylegesen. Addig is legalább nem rajta jár az eszem. Nem tudom mikor alhattam el, de reggel a nyálam a könyvekre folyt. Az telefonom kijelzőjére pillantva láttam hogy még csak hajnal 5 óra van.-Csodálatos!-morogtam kómás fejjel és lementem a konyhába. Mivel nem volt kedvem csinálni reggelit, na meg úgy is maradt még a tegnapi pizzából. Felmentem a fürdőszobába és magamra zártam az ajtót. Levetkőztem és beálltam a zuhanykabinba. Csak a forróvizet megeresztve élveztem ahogy égeti a bőröm a forró folyadék. Miután kellőképpen rákvörösre forraltam az egész testemet, gőzölögve kiszálltam és magamra terítettem egy törölközőt. Bevánszorogtam a szobámba és magamra vettem a szokásos egyenruhát, hozzá a megszokott magassarkút. Üres tekintettel indultam meg az iskola felé egyedül. Nem sok időbe tellett mire oda értem, így reggel hétkor még várhatok egy órát. A combomon és a vállamon még mindig látszott a reggeli zuhany vörössége. Leültem a bejárat előtt található lépcsőkre és újra elkezdtem átnézni azt amit tegnap megtanultam

-Szia...-köszönt Minsu, vállán a táskájának a fél szíja. Mint aki nem tudja mit csináljon dülöngélt egyik lábáról a másikra.

-Szia...-sóhajtottam és elvettem magam mellől a táskát hogy le tudjon ülni.

-A tegnapi...-kezdte volna el.

-Hagyjuk!-emeltem magam elé a kezemet-Nem érdekel! Felőlem azt csinál amit akar! Engem hagyjon békén! És többet nem akarok róla beszélni!

-Rendben.-hajtotta le a fejét. Megvárta amíg összeszedem a cuccaimat, s felmentem az osztályba. Shinwoo még nem ült a helyén ezért beültem a fal mellé és a fülembe tettem a hetszetemet és maximális hangerőre állítottam a zenét. Szemeimet behunyva képzeltem el hogy másutt vagyok. Otthon! Hiányoznak a régi barátok, a régi osztálytársak és a régi helyek ahol lógtam. Lehet vissza kéne mennem. A gondolat menetemet valaki félbeszakította mikor kihúzta a mellettem lévő széket. Jeong volt az és egy bűnbánó félmosoly jelent meg az ajkán. Pilláimat összeszűkítve közöltem vele hogy szakadjon le rólam. Mindezzel nem törődve leült mellém és várakozott. Arra még várhat egy darabig hogy én egyáltalán csak egy szóval is méltassam. Nem törődve vele megfogtam a cuccaimat és átmentem egy másik padhoz, ahol nem volt plusz szék. Egész nap kerülgettem őt mint macska a forró kását és próbáltam minél távolabb maradni tőle. Az órák után Mrs. Wincle-höz mentünk és elpróbáltuk kétszer a dalt majd Sam-mel karöltve indultunk el hozzájuk. Kicsit messzebb laknak mint mi, ezért többet sétáltunk. A házuk egy egyszerű családi ház, az udvar tele növényekkel és egy kiskutyával, aki miután meglátott minket körbenyalta a bokánkat.

-De cuki vagy!-kuncogtam és leguggoltam a kis tündérbogyóhoz. Néhány simogatás után bementünk Sammie szobájába és az ágyra ülve bekapcsoltuk a karaoke-t. Elénekeltük kétszer a versenydalt, utána pedig nevetgélve énekeltük a többi dalt.

-Szerintem ki kéne találni valami koreográfiát is.-nyúlt el az ágyon Sam.

-Na ez egy jó ötlet!

-Tényleg?-lepődött meg-Azt hittem utálni fogsz miatta.

-Miért utálnálak miatta?-vontam fel a fél szemöldökömet.

-Azt nem tudom.-vont vállat és elgondolkozott pár pillanatra-Akkor hétfőn mondjuk a csajoknak is ezt a koreo-s táncos valamit.-vigyorgott mint a tejbetök.

-Rendben.-mosolyogtam vissza-Én megyek szerintem.-sóhajtottam egy aprót-Tanulni is kell valakinek.

-Hétfőn nem lesz doga.-nézett rám ferdén.

-Az lehet! De én nem az utolsó pillanatban akarok a vizsga előtt magolni.

-Hát... Oké...-értetlenkedett. Miután kikísért, én haza felé vettem az irányt. Csodák csodájára senki nem volt otthon az ég egy adta világon.

-Hahóó!-kiabáltam el magam, de semmi válasz. A konyhában egy darab fecni fogadott amin közölte velem Raesung hogy ma Minsu-éknál alszik.-Szuper.-morogtam és pofával a kanapéra estem. Nem volt étvágyam, nem volt életkedvem! Tudom hogy tanulnom kellene, de miután bezártam az ajtót egyből elaludtam a kanapén. Álmomban újra otthon jártam.